|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gárdonyi Zoltán 2006. augusztus 25.Dr. Kovács László Attila, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára volt a meghívott előadóművésze augusztus 23-án a Farkas utcai református templomban megtartott orgonahangversenynek. Műsorán J.S. Bach-, Gárdonyi Zoltán- és egy Liszt-mű szerepelt. /Nagy-Hintós Diana: Visszatérő öröm. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. december 4.A 20. századi protestáns egyházzene kiemelkedő személyiségére, a száz éve született Gárdonyi Zoltánra emlékeztek december 3-án, vasárnap Nagyváradon. Az esemény része annak a négyhetes nemzetközi orgonafesztiválnak, amely a rogériuszi református templom orgonájának felavatásával kezdődött a múlt héten. Az ünnepélyen Gárdonyi-emlékkiállítás nyílt meg a templomban, a zenetudós életművéről pedig Berkesi Sándor karnagy tartott előadást. Dávid István orgonaművész Gárdonyi műveiből válogatott erre az alkalomra. A székelyudvarhelyi születésű Dávid István a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának tanszékvezetője. Orgonatörténeti kutatásai során Erdély műemlék-orgonáiról írt könyvet /Műemlék orgonák Erdélyben, Polis, Kolozsvár, Balassi Kiadó, Budapest, 1996/, továbbá a nagyváradi orgona felépítésében is segített. /Gergely Gizella: Orgonafesztivál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./2007. július 4.Baróton kilenc kórus részvételével tartották a XIV. Zathureczky Gyula Kórustalálkozót, majd az elszármazottak részére szervezett Hazatérés napja következett. Az ünnepi istentiszteletet Csiha Kálmán, nyugalmazott református püspök tartotta. A Csala kürtje fúvószenekar térzenéjét követően a Zathureczky kórus két elhunyt karnagya, Kónya Pál és Zakariás Attila sírjánál tisztelegtek a volt és jelenlegi tagok. A nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Dalkör, a baróti Rozmaring Kórus, a brassói Magyar Dalárda, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a székelyudvarhelyi Férfi Dalegylet, a szemerjai Református Kórus, az alsórákosi Református Kórus, a pusztinai-frumószai Csángó Dalkör és táncosok, a szabadegyházi Gerlice citeraegyüttes állt közönség elé. Végül mintegy háromszázan énekelték Gárdonyi Zoltán szerzeményét, a Tartsd meg nemzetem, Istenem című kánont.,,Meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom építésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet. Azon szép, ékes műsorokkal dicsértessék Isten neve. Az emlékünnepélyre évről évre gyűjtessenek egybe a gyülekezet tagjai és a gyülekezetből elszármazottak. Legyen ez a nap a Hazatérés napja” – áll a baróti református egyházközség presbitériuma idén januári határozatában. /Hecser László: A kettős erő: a templom és a dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./2010. július 13.Jókedvűek seregléseDalár ünnep Nyárádszeredában A régies ’dalár’ szavunk a dalból vált főnévvé (mondatrészként a címben jelzővé), csakúgy, mint a dalárda; a dalár ünnep pedig a mai kórusfesztiválok őse volt hajdanán. A szót Arany János is "használja", önironikusan, a Vojtina ars poeticája című versében: "S mint hangjavesztett opera-dalár, Lettem éneklőből... énektanár". Nos, a nyárádszeredai "dalár ünnep" énekesei között volt ugyan sok énektanár is, de hangját senki sem "vesztette", annál nagyobb kedvvel dalolt. Vasárnap tizedik alkalommal tartották meg meg két anyaországi – a simontornyai és az etyeki – kórusok szereplésével nemzetközinek minősíthető találkozót. A Ferencz Csaba karnagy és a Bocskai Dalkör, az önkormányzat, a megyei tanács és az önzetlen helyi és környékbeli támogatók, cégek, vállalkozók, magánszemélyek összefogásával jól megszervezett kórusfesztivál rangot vívott ki magának: az erdélyi magyar kórusmozgalom egyik jelentős eseményévé nőtte ki magát. Idén a kétszázötven éve született dalszerző, költő, folklórgyűjtő, Pálóczi Horváth Ádám emléke előtt hajtott fejet a fellépő kórusok népes tagsága. Csokonai írta Pálócziról: "Ő az, aki magyar hangra tanította az erdőt." A Kömlődön 1760. május 11-én született, és Nagybajomban 1820. január 28-án elhunyt, református papi családból származó Horváth Ádám a debreceni kollégium diákja volt, Pápán mérnökként dolgozott, majd házassága után nejének balatonfüredi birtokán gazdálkodott. Megénekelte kies környezetét, ő nevezte elsőként magyar tengernek a Balatont. Azt írják a szakmunkák róla, hogy a köznemesség jellegzetes képviselője, aki összhangba tudta hozni a felvilágosodás eszméit a nemzeti múlt hagyományaival. 1817-ben ott van a Keszthelyi Helikon ünnepségein, egy évvel később már maga szervez hasonlót Göcsejben, ennek az alkotó írói főleg hölgyek. Hagyományőrző munkálkodásának máig becsült gyümölcse az 1813-ban összeállított Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek című kéziratos énekeskönyve: leírta a gyermekkorától hallott és ismert, feljegyzett régi dallamokat, köztük számos kuruckori éneket. Könyve "a régi magyar daltermés egy eléggé fel sem becsülhető részének legterjedelmesebb forrása." Föllelhetők benne az 1790-es, az 1800-as évek divatos, érzelmes dalszerzeményei, köztük több éppen a saját műve. Számos régi népi dallamot elsőként jegyezett fel, ekként Pálócziban a magyar zenei folklór legelső úttörőjét tisztelhetjük. A szünetekben Nagy Eszter két Pálóczi-dalt is "megtanított" a résztvevőknek. Azért írom idézőjelbe, mert az énekesek zöme otthonosan dalolta, például a Béborula, már elmúla... címűt, amelynek a refrénje sok-sok magyarnak ismerős: "Gyere be, rózsám, gyere be, csak magam vagyok ide be, Addig a házamból ki nem mégy, míg három szál gyertya el nem ég." (Fellapozva az Édesanyámtól 1960-ban, konfirmációmkor ajándékba kapott, 1955-ös évjelzetű Református egyházi énekeskönyvet, nem csodálkoztam azon, hogy Pálóczi Horváth Ádámtól három éneket is beválogattak a szerkesztők, a 29-es, 96-os és a 106-os számút, az viszont a kései felfedezés örömével járt, hogy szülőfalum lakóinak leggyakrabban énekelt karácsonyi dala, kedvencem, a Krisztus urunknak áldott születésén kezdetű is az Ő szerzeménye...) A találkozó a kórusok felvonulásával kezdődött, a Bocskai tér rendezett, takaros parkja mellett seregeltek ünnepiben, majd bevonultak a művelődési házba (melynek a lépcsői előtti terét nem ártana újraaszfaltozni). A műsort ezúttal is a kedves-mosolygós Kovács Ágnes vezette, szerre bemutatva a fellépő kórusokat. A házigazda Ferencz Csaba Bocskai Dalköre nyitott, furulyált Kovács Márta, gitáron játszott Váradi Imre. Három dalt is énekeltek Pálóczi énekes könyvéből, majd Gárdonyi Zoltán, Birtalan József és Kozma Mátyás feldolgozásaival tettek koronát a műsorukra. A Máté Imréné dirigálta simontornyai (Tolna megye) Krammer Ferenc kórus éppen tizenharmadszorra találkozott a bocskaisokkal, egyik évben ők jönnek, a másikban a szeredaiak látogatnak Simontornyára. Repertoárjuk változatos, egyházi és világi, magyar, olasz és angol dalokat egyaránt énekelnek. Zongorán kísért Dofkai Frigyes. Újonc volt a közeli Márkod református egyházközségének asszonykórusa. Dávid István lelkész irányítja a 2006-ban alakult, egyelőre kis létszámú dalkört. Értelemszerűen vallásos énekeket adtak elő. A marosvásárhelyi Szabadság úti református gyülekezet Szabadság vegyes kara, a fiatal házasok dalárdája Dénes Előd lelkész kivételes szervezőképességének, zeneszerzői- karvezetői tehetségének, és a billenytűs és húros hangszerek világában való jártasságának is köszönheti létét. Nevükhöz méltón, felszabadultan dalolnak, az egyházi énekek sorát egy pompás Bródy János-dallal toldva meg. Etyek 4211 ezer lakosú község Fehér megyében, Budapesttől mindössze 26 kilométernyire. 1991-ben alakult női kara, ’97-ben a férfiak is csatlakoztak, de továbbra is külön él a női kar, mint a vegyes kar női részlege. Etyek az egyetlen olyan falu Magyarországon, amelynek két minősített kórusa van, mindkettő a fesztiválkórus rang birtokosa. Kezdettől fogva mindkét kórust Magdó Ildikó vezeti. A Signum kórusban énekel az olimpiai aranyérmes Rigófütty énekegyüttes legtöbb tagja is. Veretes műsorukon Karai József, Kodály-, Bárdos-művek szerepelnek. Nagy tapsot aratva előadták Kozma Mátyás Három válaszúti népdal című feldolgozását is. (Magdó Ildikó tanárnőről hadd árulom el: nem idegen tájainkon, hiszen Erdőszentgyörgyhöz kapcsolja zsenge gyerekkora. Édesapja Budapestről jött a Kis- Küküllő- parti községbe. Dr. Pethő Istvánról nemrég derült ki, hogy a maga és családja életének, biztonságának kockáztatásával nyújtott menedéket a román titkosrendőrség, a hírhedt Sziguránca elől menekülő Bözödi György történész-írónak és a szobrászművész Szervátiusz Jenőnek, mégpedig akként, hogy a rendelő-lakás (később iskolaépület) dupla padlásos terében 2x3 méteres szobácskát alakítva ki, valósággal elfalazta őket. Nem is találták meg egyikőjüket sem a pribékek. Pethő Ildikó akkor öt-hat éves lehetett, a családot aztán kitelepítették. A tanárnő ma budapesti lakos, de második otthona és a szíve csücske természetesen Etyek.) Az 1972-ben alapított sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus Szilágyi Zsolt remekműve. Világjárt s -járó dalosok, magas művészi színvonalon szólaltatják meg színes, változatos repertoárjukat, köztük Birtalan József, Farkas Ferenc, Pászti Miklós alkotásait. Profi módon énekelnek, és ez a legkevesebb, ami elmondható róluk. Jelenlétük emelte a rendezvény színvonalát. A marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara Birtalan Judit karnagy irányításával jött létre 1986-ban, jelenleg a vásárhelyi kórusfesztiválokat is szervező Kovács András "pásztorolja". A legnagyobb létszámú volt a fellépők között. Kiérlelt, tiszta csengésű harmónia, jellegéből fakadóan egyházi dallamokat mutat be, de az alkalomtól függően népdalfeldolgozásokat is. Gyakran jutalmazta vastapssal a telt ház közönsége a dalosokat, mégis, a népszerűségi díjat, ha lett volna ilyen, a marosvásárhelyi Cantuale férfi ötösfogata vitte volna el: percekig tartott az ujjongás műsoruk végén. Nyilas Szabolcsék röpke pár esztendő alatt bebizonyították, hogy csaknem mindent képesek magas művészi szinten előadni, sajátos színárnyalatokkal, hangulatosan, kedvesen, mély beleéléssel. És van "saját" zeneszerzőjük is, Márton Zsolt Barna személyében, akinek Fenyő a fűznek című alkotását Purcell, Kodály, Weber műveinek társaságában volt szerencsénk élvezni és megtapsolni. Záródalként ismerős szerző művét énekelte a színpad és a terem népe. Birtalan József szülőfaluja, Szilágybagos a lelőhelye a feldolgozásnak: Már Bagoson learatták az árpát. Nem maradtak el a díszoklevelek, virágok, ajándékok sem. Ferencz Csaba nemcsak a karvezetőket jutalmazta a népviseletbe öltözött kislányok és fiúcskák segítségével, hanem a társszervezőket, így Dászkel László polgármestert, Suba Gyöngyi házigazgatót és a támogatókat is. Jókedvűek találkozása volt, már-már családias légkörű, mégis tartásos, színvonalas, olykor emelkedett hangulatú a tizedik nyárádszeredai dalár ünnep. Bölöni Domokos. Népújság (Marosvásárhely) 2012. december 4.Koncerttel ünnepelt az ötéves pedagóguskórusFennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusa (karnagy: Bedő Ágnes nyugalmazott zenetanár) a november 28-án, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott koncerten. Műsorukon kizárólag kortárs magyar szerzők művei szerepeltek. A hangversenyen közreműködött a Balogh Örs zenelíceumi tanár által felkészített vonósnégyes. – A közös éneklés lelki békét és belső harmóniát teremtett, továbbá megerősítette a kórustagokat abban, hogy a mai, értékvesztett világban létezik önzetlenség, tisztaság, őszinteség, egymásra figyelés – mondta a koncert előtti magyar és román nyelvű beszédében Virág Erzsébet és Kállay-Miklós Tünde kórustag, hozzáfűzve: az együtténeklés során közösen alkottak, az ének pedig összetartó erőnek bizonyult. A remek produkcióból elsősorban Bedő Ágnes karnagy tudását és lelkiismeretességét emelnénk ki. Ugyanakkor az is dicséretes, hogy mennyire felzárkóztak a nem zenész kórustagok azokhoz, akik főállásban zenélnek. A műsor kiválasztása is telitalálatnak bizonyult: főleg XX. századi magyar szerzők (Gárdonyi Zoltán, Csemiczky Miklós, Terényi Ede, Márkos Albert, Vermesy Péter, Bárdos Lajos, Karai József és Kodály Zoltán) kórusműveit hallgathattuk meg. A kórus két tömbbe csoportosított fellépése között négy zenelíceumi tanuló – Giriti Zita és Iulia Sârbu (hegedű), Péter Zsolt (brácsa) és Maksay Csaba (gordonka) – kamarazenélése szerzett örömet a közönségnek, amint H. Purcell Chaconne-ját és L. Boccherini d-moll vonósnégyesének egy tételét adták elő. A kolozsvári pedagóguskórus már túljutott a kristálytiszta intonáció megvalósításán, a pontos zenei dinamika tolmácsolásán. Bámulatosan egységes hangzásvilágban, zenei frázisokban gazdag, muzikális előadásban volt részünk. Sikerült a közönségnek is átadniuk a főleg vallásos művekben fellelhető fennköltséget, magasztosságot. Advent elején csodálatos koncerttel ajándékozta meg közönségét a pedagóguskórus. Csak tartson minél többet a koncerten megélt örömünk, csodálatunk… NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2013. november 4.Guttman Mihály nevét veszi fel a pedagóguskórusA 2007-ben alakult Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa november 6-án a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben megtartandó hangversenyen emlékezik az idén elhunyt Guttman Mihály karnagyra, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) tiszteletbeli elnökére, ugyanakkor felveszi a neves karnagy nevét is. Az eseményről és a műsorról Bedő Ágnes karnagyot kérdeztük, aki elmondta: már régóta felvetődött a kórus tagjaiban, hogy felvennék valamelyik erdélyi magyar zenész nevét. – Nyáron körvonalazódott végül, hogy a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa számára a legmegfelelőbb az lenne, ha a mindenki által szeretett és becsült Guttman Mihályról neveznénk el az énekkart, aki pedagógusi és zenészi pályájával mindannyiunk példaképe lehet. Amikor 2012-ben a kórusunk megünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, Misi bácsi elismerő szavakkal illette tevékenységünket, és kinevezett minket az RMD kórusának is. Így váltunk méltóvá a név viselésére – magyarázta a karnagy. Elmondása szerint az emlékhangverseny során Angi István zeneesztéta, nyugalmazott zeneakadémiai professzor ismerteti Guttman Mihály karvezetői tevékenységét, Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója pedig Misi bácsi pedagógusi munkásságáról értekezik. – Benkő Judit muzikológus, a kolozsvári rádió magyar szerkesztőségének tagja, a komolyzenei műsorok szerkesztője arra összpontosít beszédében: miért vagyunk érdemesek arra, hogy Guttman Mihály nevét viseljük. Ami a kórus műsorát illeti, elhangzik az énekkar mottója (Gárdonyi Zoltán: Bocsásd meg Úristen), továbbá egyházi és világi kórusművek is. Mivel Misi bácsi egyik legfontosabb jellemzője a humor volt, az utolsó kórusművek vidám, tréfás jellegűek, zongorán kísér László Györgyi zongoratanár – összegezte a szerdai esemény műsorát Bedő Ágnes. (hintós) Szabadság (Kolozsvár) 2014. január 20.A Magyar Kultúra Napja PetrozsénybanSík Sándor és Vermesy Péter szellemében Sík Sándor és Vermesy Péter szellemében zajlott a hétvégén Petrozsényban a Magyar Kultúra Napjának ünnepe. A Szent Borbála templomban tartott rendezvényt kolozsvári előadóművészek szavalata, helyi és vendégkórusok előadása tette igen tartalmassá. Az ünnepi szentmisével kezdődő rendezvényen Msgr. Szász János pápai káplán, kanonok, petrozsényi plébános a rendkívül gazdag magyar kultúrára, ennek ápolására irányította a résztvevők figyelmét. Kultúra nélkül egy közösség halott. A szórványban is fontos tudatosítani magunkban, környezetünkben, hogy milyen fejlett, gazdag kultúrát örököltünk. És nekünk is tennünk kell azért, hogy ez tovább fejlődjön és átöröklődjön a következő nemzedékekre. Hiszen ha a szórványban gyengülnek, megfogyatkoznak közösségeink, az a tömb zsugorodásához vezet. Ezért itt fokozottan helyt kell állnunk, ápolnunk kell kultúránkat a tömbmagyarság és a magunk védelmére – fogalmazott Szász János. Tiberiu Iacob Ridzi, Petrozsény polgármestere ezúttal is részt vett a magyar közösség ünnepségén, kiemelve köszöntőjében a magyar kultúra szerepét e térség fejlődésében. „Öröm és megtiszteltetés számomra itt lenni, együtt ünnepelni azzal a magyar közösséggel, amely másfél százada folyamatosan hozzájárul a Zsil völgyének fejlődéséhez mind a kultúra, mind az oktatás, felsőoktatás, illetve a bányászat terén. A mai zűrös világban, mely e vidéket sem kíméli, példaértékű a Petrozsényban élő számos nemzetiség békés együttélése és munkálkodása, amely szintén bő másfél évszázada tart. Úgy gondolom, ez adja e város erejét és ebben fontos szerepet játszik a magyar közösség élni akarása, kultúra iránti elkötelezettsége” – fogalmazott a polgármester. Ridzi külön üdvözölte az ünneplők soraiban ülő gyermekeket, a Jézus Szíve Kollégium diákjait, akik Dénes Ernő karvezető irányításával népdalokat adtak elő. Márton Anna Rózsa, Jenei Erika és Vladu Mónika pedig Sík Sándor-szavalatokkal idézte meg a 20. század jelentős magyar költőjének emlékét. A 125 éve született piarista költőt, műfordítót, irodalomtörténészt és egyházi írót Msgr. Jakab Gábor pápai káplán, kolozsvári plébános méltatta, kiemelve Sík Sándor egész életét és munkásságát meghatározó rendületlen hitét. Verseinek minden sorában ott rejlik az Istenbe vetett bizalom, és ez jellemezte csodálatos nevelői munkásságát is, melynek részeként 1912–13-ban irányadója és egyik alapítója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnáziumcserkészcsapatának. Ft. Jakab Gábor egy huszadik század első felében zajló irodalmi vita kapcsán mutatta be a költőt, idézve Reményik Sándor sorait, melyben az erdélyi protestáns költőtárs rendkívül nagyra értékeli Sík Sándor hittel átszőtt irodalmi munkásságát. A rendezvényen fontos helyet kapott a 75 éve született és 25 esztendeje elhunyt Vermesy Péter erdélyi magyar zeneszerző emléke is. Dr. Angi István zeneesztétának Vermesyre való emlékezését Jancsó Hajnal olvasta fel, kiemelve az alkotó és a kiváló zenepedagógus emberi nagyságát, a népzene, az anyanyelv és a maradandó értékek iránti elkötelezettségét, melyet nagyszerűen ötvözött kora modern törekvéseivel, és egész lényét átható könnyed humorával. Ez utóbbi vonása szövi át a híres Pimpimpáré című alkotását is, melyben jó barátjának, Szilágyi Domokosnak verseit zenésítette meg egészen egyedi stílusban. A petrozsényi ünnepségen fellépő Magyarfenesi Vegyeskar, illetve a Guttmann Mihály Magyar Pedagóguskórus Gárdonyi Zoltán, Kocsár Miklós, Halmos László és Bárdos Lajos művei mellett több Vermesy-kórusművet is előadott. Záróakkordként pedig Sík Sándornak a Kodály által megzenésített Te Deum című művét hallhatta az ünneplő közönség. Utóbbit prózai formában is előadta Rekita Rozália kolozsvári színművész. Külön színfoltja volt a rendezvénynek az Eisler Márta karnagy által vezényelt petrozsényi Szent Borbála Kórus előadása. És természetesen nem maradt ki az ünnepi műsorból Kölcsey Ferenc Himnusza sem. Dr. Jancsó Miklós színművész maradandó élményt nyújtva szavalta el a magyar nép zivataros századait felelevenítő költeményt, illetve Kölcsey Huszt című versének egy részletét. A rendezvény egészét mélyen áthatotta a petrozsényi születésű Guttmann Mihály zenetanár, karnagy és zenepedagógus szelleme, melyet mindenekelőtt leánya, Tóth Guttmann Emese, a Románia Magyar Dalosszövetség elnöke éltet tovább. A magyarfenesi vegyeskar karnagyaként, illetve a rendezvény kezdeményezőjeként ő köszöntötte az egybegyűlteket, külön oklevéllel és apró ajándékkal köszönve meg mindazok munkáját, akik szervezéssel, előadásukkal hozzájárultak a Magyar Kultúra Napjának petrozsényi rendezvényéhez. – Az 1994-ben újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség immár hetedik éve minden januárban Kolozsvár szívében ünnepli meg a Magyar Kultúra Napját és három éve annak, hogy a szórványba is ellátogatunk. Két évvel ezelőtt Déván és Vajdahunyadon szerveztünk kórustalálkozót, tavaly Nagybányán és Máramarosszigeten, idén pedig itt vagyunk Petrozsényban. Ez régi álma volt a Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttmann Mihálynak is, hiszen itt született és mindig nagy szeretettel gondolt e vidékre. Ő sajnos már nem lehet közöttünk, de áldozatos munkáját tovább folytatva, a kórusok összefogásával, a szórványban és tömbvidéken egyaránt vállalt fellépésekkel arra törekszünk, hogy megteremtsük az éneklő Erdélyt – fogalmazott a Dalosszövetség elnök asszonya. A házigazdák részéről Wersászky Eduárd petrozsényi RMDSZ-elnök köszöntötte a meghívottakat és helyi fellépőket, rámutatva: az egységes, de oly színgazdag európai kultúra csak a nemzeti kultúrákból táplálkozva tud megmaradni, tovább erősödni és ebben a magyarságnak itt, a dél-erdélyi szórványban is igen fontos szerep jut. A rendezvény a petrozsényi római katolikus egyházközség által szervezett szeretetvendégséggel zárult, ahol kórustagok és vendéglátók immár együtt énekeltek asztali áldást, pohárköszöntőt, és hosszan egymásba fonódó búcsúdalokat. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad), 2015. május 8.A Száztagú Székely Férfikórus Sepsiszentgyörgyön (III. magyar kóruszene napja )Igen, létezik, és 2014 júniusában Csíkszépvízen, Csíkszeredában be is mutatkozott a Száztagú Székely Férfikórus. Története 2013 májusában kezdődött, amikor a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusának 145. évfordulójára hívták Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikarát és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdáját. Együtt a három férfikar igazi dalos ünneppé varázsolta a jubileumi találkozót. A hangverseny sikerén felbuzdulva vetődött fel a gondolat: miért ne énekelhetnénk máskor is együtt? Így jött létre a csíkszépvízi dalostalálkozó, amelyen a csíkborzsovai római katolikus templom férfikórusának bevonásával, felemelő hangulatban megszületett a Száztagú Székely Férfikórus. A csíkszépvízi, csíkszeredai bemutatkozás után a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda vállalta magára a következő találkozó megszervezését, erre hívjuk most a közönséget. A május 7–10. közötti dalos táborozás során a négy kórus közös próbákon, kirándulásokon és hangversenyeken vesz részt. Sepsiszentgyörgy kóruszenét kedvelő közönsége a Száztagú Székely Férfikórust a Krisztus Király római katolikus templomban május 9-én 19 órától hallgathatja meg: előbb külön-külön, majd együtt énekel a székelyudvarhelyi, csíkborzsovai, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi férfikar. A műsoron Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály-, Bárdos Lajos, Gebhardi-, Zsasskovszky-, Gárdonyi Zoltán-, Vásárhelyi Zoltán-, Karai József-dalok, operarészletek mellett népdalok, katona- és legénynóták, valamint egy megzenésített Farkas Árpád-vers is szerepel. Karnagyok: Kovács László, Bíró Zsolt-Imre, Molnár Katalin, Jakab Árpád, zongorán közreműködik Filtner Tünde. László Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 17.Száztagú Székely FérfikórusA sepsiszentgyörgyi Krisztus Király római katolikus templomban május 9-én este megtartották a Száztagú Székely Férfikórus hangversenyét a 3. Magyar Kóruszene Nap alkalmából, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Pro Cultura Alapítvány szervezésében. Az ünnepi hangversenyen fellépett a csík-borzsovai férfikórus, a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikórusa, valamint a házigazda szerepét is betöltő, a Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdája. A műsoron Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály-, Bárdos Lajos-, Gebhardi-, Zasskovszky-, Gárdonyi Zoltán-, Vásárhelyi Zoltán-, Karai József-dalok, -operarészletek mellett népdalok, katona- és legénynóták, s egy megzenésített Farkas Árpád-vers is szerepelt. A karnagyok Kovács László, Bíró Zsolt-Imre, Molnár Katalin, Jakab Árpád voltak, zongorán közreműködött Filtner Tünde. A Száztagú Székely Férfikórust alkotó kórusok vasárnap dalos szolgálattal vettek részt a sepsiszentgyörgyi egyházak istentiszteletein, szentmiséin. László Attila sepsiszentgyörgyi karnagy így emlékezik vissza a Száztagú Székely Kórus születésére: „Története 2013 májusában kezdődött, amikor a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusának 145. évfordulójára hívták Gyergyószentmiklós Ipartestületi Férfikarát és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám művelődési ház Magyar Férfidalárdáját. Együtt a három férfikar igazi dalos ünneppé varázsolta a jubileumi találkozót. A hangverseny sikerén felbuzdulva vetődött fel a gondolat: miért ne énekelhetnénk máskor is együtt? Így jött létre a csíkszépvízi dalostalálkozó, amelyen a csíkborzsovai római katolikus templom férfikórusának bevonásával, felemelő hangulatban megszületett a Száztagú Székely Férfikórus.” Józsa Zsuzsa Vasárnap (Kolozsvár) 2015. július 27.Dalostalálkozó ZágonbanSzombaton zajlott a 42. Zágoni Dalostalálkozó. A háromszéki vendégek mellett jelen volt a magyarországi Bodajkról érkezett vegyes kar. A meghívott kórusok a zágoni ifjúsági fúvószenekar vezetésével, harangzúgásban az iskola udvarából indultak a református templomba, ahol a hangverseny zajlott. A mindenkori zágoni dalárdisták kopjafájánál koszorúkkal emlékeztek elhunyt dalos testvéreikre. A templom előtti téren a hat kórus tagjai Bokorné Temessy Emma vezényletével közösen énekelték el Gárdonyi Zoltán Tartsd meg nemzetünket, Isten című művét. Kis József polgármester, a kórus tiszteletbeli elnöke nem lehetett jelen az eseményen, üdvözlőbeszédét Barabás Tünde kultúrigazgató tolmácsolta. A templomban Hölgyes Pál Zsolt plébános John Lennon szavaira építette mondanivalóját: „Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni.” Dezső Attila református lelkipásztor megáldotta a templomot megtöltő kóristákat, majd a Mikes Kelemen Vegyes Kar elnöke, Bokor Gábor köszöntötte a találkozó résztvevőit. A zágoni dalostalálkozó olyan kapocs, mely nemzetet tart össze, segíti megőrizni magyarságunkat, kultúránkat, identitásunkat – hangoztatta. Az elnök olvasta fel Balázs Imre nyugalmazott zágoni plébános üdvözletét. A kórus régi barátja írásában kiemelte: a zenét szerető ember élete a harmóniának köszönhetően kiegyensúlyozott. Elsőként a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar lépett pódiumra Bokorné Temessy Emma vezetésével, előadásukat vastapssal jutalmazták a vendégkóristák és a helyi hallgatóság. Ugyanilyen sikerrel énekelt az uzoni Szivárvány Női Kar (karnagy: Demeter Melinda), a baróti Zathureczky Vegyes Kar (Aczél Zsuzsanna), a Papolci Református Vegyes Kar (Márton János), a baróti Rozmaring Női Kar (Aczél Zsuzsanna), majd a bodajki Szívhang Vegyes Kar (Kovácsné Nagy Márta). Vegyes repertoárt hoztak a kórusok, népdalfeldolgozások, egyházi művek, de hangszálat és zenei tudást egyaránt próbára tevő világi darabok is felcsendültek. Több kórus szakított a hagyományos énekléssel, a dalostalálkozó történetében talán először gitár, zongora, trombita kíséretével is énekeltek. Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Zathureczky Vegyes Kar részéről Krizbai Imre tiszteletes lelkesen biztatta a jelenlévőket: soha ne hagyjanak fel az énekléssel. Külön köszöntötte a zágoni kórus vezetőjét, akit az elmúlt huszonöt évnyi erdélyi kóruséneklés nagy apostolnőjének nevezett. Márton János, a papolci kórus vezetője az egyik darabbal Isten áldását kérte minden kórusra és kóristára. A bodajkiak közös éneklésre biztatták a templomban levőket. Minden kórust emléklappal tüntettek ki, ajándékként a zágoni kórus első CD-hangfelvételét kapták meg, majd a 150 kórustagot violinkulcsos mézeskaláccsal lepték meg a helyiek. A bodajki kórus a zágoniakkal való találkozásaikat megörökítő fényképalbummal kedveskedett a vendégfogadóknak, majd megajándékozták a két énekkar ismerkedésénél bábáskodó Zagyváné Rencz Katalint, Bodajk volt polgármesterét. A templomban Nicolae Cosneanu alpolgármester mondott záróbeszédet. Magyarul köszöntötte a községháza nevében a kórusokat, és reményét fejezte ki, hogy jövőben is sor kerül a dalostalálkozóra. A székely és a magyar himnusz eléneklése után vonultak ki a templomból. Megtekintették a kórusteremben berendezett emlékkiállítást, majd a napot a polgármesteri hivatal által felajánlott közös ebéd zárta. Szekulits Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 11.A Magyar Zene Fesztivál 13. kiadásával indul a Kodály-év BukarestbenA 13. alkalommal megszervezett Magyar Zene Fesztivállal kezdődik a bukaresti Balassi Intézet Kodály-évre tervezett programsorozata, közölte az intézmény. A versenyre főleg zongoristák jelentkeztek, de most először ütőhangszeres résztvevő is van: marimbán is felcsendülnek Bartók Béla Román népi táncai. „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be." Ezt a Kodály-idézetet választotta mottójának a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Kodály-évre tervezett programsorozatához, amelyet a 2017. május 16-19. között 13. alkalommal megszervezett Magyar Zene Fesztivállal indít. Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógiai és zeneszerzői munkás-ságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli. Ez az év kettős Kodály-évforduló, hiszen a zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus születésének 135. és halálának 50. évfordulójára is emlékezünk. Mint minden évben, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet kiemelten foglalkozik zenei nagyságaink évfordulójával, hiszen az intézet egyik márkanevévé vált Magyar Zene Fesztivál a bukaresti és romániai zenei élet kiemelkedő eseménye. A zsűri idén 15 versenyszámban 20 versenyzőt (szólók és duók) juttatott döntőbe. A jelentkezők repertoárja a Bartók-év jegyében zajló előző két kiadás eredményességét tanúsítja, hiszen számos Bartók-opus szólal meg a fesztiválon, melyekkel a román zeneművészek és zenekedvelő közönség az elmúlt év Bartók-eseményein találkozhatott. Többek között a Szólószonáta hegedűre (Sz.117) és a Zongoraszonáta (Sz.80). A három estén felcsendülnek Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Doppler Ferenc, Gárdonyi Zoltán művei, illetve a szintén évfordulós magyar zeneszerző, Dohnányi Ernő alkotása, de George Enescu opust, valamint a száza éve született Dinu Lipatti alkotását is hallhatja a közönség. A Magyar Zene Fesztivál 13. kiadására is zongoristák jelentkeztek többségben, de nőtt a hege-dűsök, az énekesek és a fuvolások száma, illetve első alkalommal ütős hangszeren, marimbán is felcsendülnek Bartók Béla Román népi táncai. A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet márkanévévé vált Magyar Zene Fesztivál verseny-programjára, május 16-18-a között, esténként hat órától a Gina Patrichi utca 8. szám alatti székházban kerül sor. A részletes program itt olvasható. A záróünnepségre május 19-én, pénteken kerül sor a Cantacuzino Palota Aulájában, ahol – a díjazottak mellett – fellép a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egykori diákjaiból alakult Trio Energico. A zsűri által kijelölt első három helyezett a Balassi Intézet hálózati együttműködése jegyében a Római Magyar Akadémián, a bécsi Collegium Hungaricumban, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tarthatja jutalomkoncertjét, a közönség pedig a Bukaresti Magyar Intézet karácsonyi koncertjén hallgathatja meg ismét az általa legkiválóbbnak vélt muzsikusokat. maszol.ro 2017. május 12.Kodály előtt tiszteleg a bukaresti 13. Magyar Zene FesztiválMTI - A Kodály-év jegyében szervezik meg Bukarestben a 13. Magyar Zene Fesztivált, amelynek célja fiatal klasszikus zenei tehetségek felfedezése és magyar zeneszerzők műveinek népszerűsítése. A május 16. és 19. között zajló fesztivált szervező Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László az MTI-nek elmondta: az idei év kettős Kodály-évforduló, hiszen a zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus születésének 135. és halálának 50. évfordulójára is emlékeznek. A fesztivál a bukaresti Balassi Intézet egyik márkanevévé vált, és a romániai zenei élet kiemelkedő eseményének számít - tette hozzá. A zsűri 15 versenyszámban 20 versenyzőt juttatott döntőbe, közöttük vannak olyanok, akik duóban lépnek fel. A versenyzők számos Bartók-művel jelentkeztek, ami a Bartók-év jegyében lezajlott két legutóbbi fesztivál eredményességét tükrözi - magyarázta az igazgató. Reményét fejezte ki, hogy az idei fesztivál után Kodály Zoltán-műveket is gyakrabban fognak műsorukra tűzni a fiatal román zenészek. A verseny során a közönség hallhat még Liszt Ferenc-, Erkel Ferenc-, Doppler Ferenc-, Gárdonyi Zoltán-műveket, de Dohnányi Ernő, valamint George Enescu és Dinu Lipatti román zeneszerzők szerzeményei is felcsendülnek. Az idén is zongoristák jelentkeztek többségben, de gyarapodott a hegedűsök, az énekesek és a fuvolisták száma. A fesztivál egyik különlegessége, hogy első alkalommal marimba hangszeren is megszólal Bartók Béla Román népi táncok című műve. Az első három helyezett a Balassi Intézet hálózati együttműködésének köszönhetően a Római Magyar Akadémián és a bécsi Collegium Hungaricumban tarthat jutalomkoncertet, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen léphet fel. A fesztivál záróünnepségén a díjazottak mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egykori diákjaiból alakult Trio Energico ad koncertet. Krónika (Kolozsvár) 2017. november 9.Az éneklés olyan, mint a meditációTízéves a Guttman Mihály pedagóguskórus Töretlen lelkesedéssel készülnek a Guttman Mihály pedagóguskórus tagjai és karnagyuk, Bedő Ágnes, a november 11-én, szombat délután fél hattól kezdődő kóruskoncertjükre a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, amelynek során az énekkar megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplik. Bedő Ágnes karnaggyal készített interjúnkból megtudhatják: a kórus az elmúlt tíz évben 138 alkalommal lépett fel, mindegyik koncerthez számos szép emlék fűződik. A tagok szívesen vállalják a koncertekre való felkészülést, hiszen még a próbák is felüdülést jelentenek számukra. – Hogyan jött létre a kolozsvári magyar pedagóguskórus, amely 2013-tól Guttman Mihály (1926–2013) karnagy, zenetanár, a kolozsvári zenelíceum első igazgatójának a nevét viseli? – A kórus 2007 októberében jött létre a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa néven. Az énekkar tagjai tanítók, óvónők, reál és humán, valamint zeneszakos pedagógusok. Tevékenységünkre lelkiismeretes, kemény munka, megbízhatóság, példaértékű kóruséneklés, jókedvű csapatszellem jellemző. 2013 novemberében vettük fel a Guttman Mihály nevet, így azóta generációk mestere és mentora nevének égisze alatt folytatjuk tevékenységünket. 2015 áprilisában a magyarországi KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – szerk. megj.) minősítő hangversenyén Arany dicsérettel fokozatot értünk el. A közel száznegyven művet tartalmazó repertoárunkat Erdély városain kívül külföldön is többször megszólaltattuk. – Hogyan toboroztál tagokat? Hogyan állt össze az énekkar? – Egy külföldi pedagóguskórus előadásának meghallgatása nyomán született meg az ötlet, hogy Kolozsvárnak is lehetne magyar pedagóguskórusa. Sorra szólítottam meg a kollégáimat, és megkérdeztem: szeretnének-e egy ilyen együttesben énekelni. Nagy örömömre pozitív válaszokat kaptam. Majd a kollégák is tovább érdeklődtek tanár ismerőseik körében. Így állt össze az a csapat, amellyel elindultunk ezen az úton. – Amikor létrehoztad a kórust, még tanítottál a kolozsvári zenelíceumban. Hogyan tudtad összeegyeztetni a tanári munkát ezzel a tevékenységgel? Mennyivel könnyebb most, hogy pár éve nyugdíjas vagy? – Igen, még tanítottam, de akkor sem éreztem, hogy áldozat lett volna e két tevékenység párhuzamos végzése, hiszen mindkettő a szakmámhoz tartozott. Szerettem tanítani is, de a kóruséneklés, a karvezetés is nagyon közel állt és áll szívemhez. Akár azt is mondhatnám: könnyű volt. Most, hogy nyugdíjas vagyok, az aktív tanári éveimhez képest csak a pedagógusi munkám cserélődött fel másféle tevékenységekre, az énekkarral végzett munka ugyanúgy folytatódik. – Hány taggal kezdtél, hogyan alakult kórus létszáma az évek folyamán? Hány tagú most a kórus? – Első próbánkat 2007. október elején tartottuk meg. Decemberben léptünk fel először, Kulcsár Gabriella Zenélő Kolozsvár című rendezvénysorozatában, közel húsztagú csapattal. Az évek folyamán jöttek-mentek a kórustagok. Jelen pillanatban harminchárman vagyunk, ebből tízen aktív alapító tagok. – A férfi szólamokba mindig nehéz embert találni. Neked hogy sikerült? – Sajnos, mint más kórusok, mi is férfihang hiányban szenvedünk, nagyon nehéz a férfiakat meggyőzni, hogy hobbiként énekeljenek például focizás, számítógépezés vagy „tudomisénmi” helyett. – Milyen repertoáralakítási elvet követtél az évek során? – Kezdeti célkitűzésünk minél több Kodály-mű elsajátítása, előadása volt. Ez nagyjából meg is valósult, hiszen 16 Kodály-alkotás szerepel a repertoárunkban. Mára közel 140 mű van a tarsolyunkban, köztük olyanok is, amelyek komoly erőpróba elé állították a kórust. Főként a magyar kórusirodalom legszebb alkotásait szólaltatjuk meg, de műsorunkon szerepelnek reneszánsz, klasszikus és romantikus szerzők alkotásai, valamint kolozsvári, erdélyi magyar zeneszerzők művei is. Elmaradhatatlan Gárdonyi Zoltán: Bocsásd meg, Úr Isten című szerzeménye, melyet a kórusunk mottóként minden fellépésén megszólaltat. – Melyek voltak az elmúlt 10 év emlékezetesebb koncertjei, eseményei? – Nehéz válogatni, felsorolhatnám például a Guttman Mihály, Vermesy Péter vagy Szabó Csaba emlékére rendezett esteket, a bátaszéki, érdi vagy hatvani kórussal szervezett testvérkoncerteket, de emlékezetes marad Bátaszéken, Budapesten, Ipolyságon vagy Beregszászon való szereplésünk is. Ha visszapillantok, e tíz év alatt 138 fellépésünk volt, és mondhatom, mindenikhez fűződik valami rendkívüli, szép emlék. – Töretlen az énekkari tagok lelkesedése? – Bár úgy érzem, felgyorsult az idő, sűrűsödnek az események, tornyosul fejünk fölött a sok munka, dalostársaim lelkesedése mégis töretlen. Ez valószínűleg onnan ered, hogy a próba, bár nagyon intenzív, szinte mindenki számára felüdülést jelent. Többen jelezték, hogy fáradtan érkeznek, de frissen távoznak. – Mit adott neked ez az énekkar? Mit adott a közös éneklés, az elmúlt tíz év a kórustagoknak? – Számomra szakmai elégtételt, elismerést, az éneklésen túl szoros, személyes kapcsolatokat és nagyon sok szeretetet. Igazából együtt növekedünk, fejlődünk. Mindannyian megtapasztaljuk a zene hatalmas összetartó erejét. A kóruséneklés során, a heti találkozások által jobban megismerjük egymást, tudunk egymás öröméről, bánatáról, gondjairól, terveiről. És nem utolsósorban nagyon megszerettük egymást. – Mi az, ami folytatásra sarkall? – Mindig van ösztönző erő. Ilyen az egyre szaporodó meghívások, a kristálytisztán összecsengő harmóniák vagy az elégtétel, hogy fejlődőképesek vagyunk. – Új tagok jelentkeztek-e például az elmúlt évben? Mi a kórus vonzereje, amivel új tagokat lehetne toborozni, odacsábítani? – Ritkán csatlakozik kórusunkhoz egy-egy új tag. Ennek egyik oka lehet, hogy ezt a tevékenységet ingyen és bérmentve kell végezni, de annál több odaadással, szeretettel. Hogy mi a kórus vonzereje? Ezt még pontosan nem derítettem ki, de lehetne talán a pozitív kisugárzás, a szép énekszó, az összetartozás, a komolyság-vidámság, jó közösség. – Hogyan fogalmaznád meg karnagyi ars poeticádat? – Számomra az éneklés olyan, mint a meditáció. Szép módja az Istennel való találkozásnak. Ilyenkor megszűnik a külvilág, és testünkkel-lelkünkkel, egész lényünkkel csak a harmóniára figyelünk. – Pedagóguskórus vagytok, de vannak olyan tagok is, akik nem pedagógusok. – Igaz, van a kórusunkban olyan is, aki nem tanári pályán tevékenykedik. De bármi legyen is a szakmánk, egyéni példánkkal is oktatunk, nevelünk. – Rövid- és hosszú távú terved/terveitek? – Szeretném, ha férfi énekesek csatlakoznának kórusunkhoz, ha sikerülne újabb igényes műveket megtanulnunk, és magyar pedagóguskórusként még sokáig működjön ez az együttes akkor is, ha majd nekem már „le kell tennem a lantot”. – Hogyan látod a komolyzene, a kóruséneklés jövőjét? – Azt hiszem, hogy a komolyzene lassan egyre nagyobb teret hódít. A kóruséneklés nehezebb helyzetben van. Bár elég sok magyar énekegyüttes van, be kell ismerni, hogy ezek közül, sajnos, egyesek zeneileg nemigen nevezhetők kórusnak. Nagyon sok hozzáértő munka szükséges ahhoz, hogy muzikalitás szempontjából valamilyen fülsimogató szintre hozzunk minden létező énekkart. Remélem, vannak és lesznek olyan lelkes szakmabeli harcosok, akik ezt a munkát felvállalják. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 13.Ünnepelt a tízéves kolozsvári pedagóguskórusBeigazolódtak a jóhiszemű sejtések: barátságos, ugyanakkor ünnepélyes körülmények között zajlott a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus tízéves „születésnapja” szombat este a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Antal Áron televíziós szakember, a kórus volt tagja kifejtette: öt éven át énekelt az énekkarban, az évek során nemcsak szakmai elégtételt és otthonosságot tapasztalt, hanem megértő, barátságos közösségre lelt itt. Beigazolódtak a jóhiszemű sejtések: barátságos, ugyanakkor ünnepélyes – Még most is emlékszem az első találkozásra, amikor létrejött a kórus. Azóta minden próba és fellépés öröm, sokat tanultunk egymástól. Kívánom, hogy édesapám, Guttman Mihály hitvallásához hűen a pedagóguskórus szolgálja továbbra is nemzeti kultúránkat – hangzott Tóth-Guttman Emese karnagy köszöntője, aki hármas minőségben szólalt fel: alapító tagként, a névadó karnagy, Guttman Mihály leányaként, és a Romániai Magyar Dalosszövetség elnökeként. Először lépett fel Erdélyben a felvidéki Musica Aurea Vegyeskar (karnagy: Béres Gábor), amelynek szintén volt oka az ünneplésre: húszéves együttmuzsikálást tudhatnak maguk mögött. A vendégkórus éneklését tiszta intonáció, szép, egységes hangzás jellemzi. Annál is dicséretesebb ez, mivel a jelenlevő 21 tag többsége inkább a középnemzedékhez sorolható, de elkötelezettségük nagyon jó produkciót eredményezett. A koncert műsorfüzetéből megtudhattuk: a kórus alapítója és jelenlegi karnagya Béres Gábor. A még most is fiatalnak tűnő karnagy pontos gesztusait hűen reagálta le az énekkar. A felvidéki kórus több magyar szerző alkotását szólaltatta meg, úgy mint Kodály Zoltán, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Karai József, Birtalan József műveit, illetve két reneszánsz kórusművet – Michael Praetorius és Passereau egy-egy alkotását – is meghallgathattunk. A Guttman Mihály Pedagóguskórus műsorán kizárólag magyar szerzők művei szerepeltek. A kórus védjegyeként vagy mottójaként is ismert Gárdonyi Zoltán: Bocsásd meg Úr Istencímű művét, amelyet minden fellépéskor egyfajta köszöntőként énekeltek, Bartók Béla Négy tót népdala követte (zongorán kísért: László Györgyi). A Csángó himnuszt Marosán Csaba színművész szavalta el, aki az est konferansziéja is volt. Ezt követően Birtalan József-művek hangzottak el: a Csángó himnusz után három szilágysági népdalfeldolgozást hallgathattunk meg. – Az elmúlt években igyekeztünk olyan elveket követni, amelyek névadó mesterünk, Guttman Mihály karnagy (1926–2013) számára fontosak voltak. Megtiszteltetés, hogy 2013-tól az ő nevét viseljük – közölte Bedő Ágnes, a pedagóguskórus ötletgazdája és karnagya. Zárásként Franz Schöggl: A tréfás pisztráng című műve hangzott el. A humoros, más zeneszerzők stílusát imitáló darabot is nagy tapssal fogadta a közönség. A koncert végén a jelenlegi és az egykori kórustagok emléklapokat vehettek át, majd a folyosón egyegy pohár pezsgővel koccintottak a kórustagok és a közönség. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
